KISMAMATB

Kismama Tb tanácsadás: Táppénz, tgyás, gyed, gyes kérdései Magyarországon, Eu-ban


Családtámogatás a közösségi szabályok szerint

Az Európai Unió tagállamai saját hatáskörben döntenek arról, hogy kik tartoznak a társadalombiztosítási rendszerükbe, milyen feltételekkel, milyen ellátásokra jogosultak az adott személyek. A közösségi társadalombiztosítási rendelkezések csak koordinálják a tagállamok társadalombiztosítási szabályait. Ez azt jelenti, hogy egy eu állampolgár nem kerülhet hátrányba az adott tagállam polgáraival szemben. A közösségi szabályozás értelmében egy személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is a biztosítás szerinti tagállamban rendelkeznének lakóhellyel. Ha a biztosított személy több állam jogszabályai alapján jogosult családi ellátásokra, az érintett államok jogszabályai által előírt ellátási összegek közül a legmagasabbat kell kapnia, figyelemmel arra, hogy ugyanazon családtag után nem részesülhet kétszeresen családi ellátásokban. Azaz az ellátások nem halmozódhatnak. Ez abban az esetben fordulhat elő ha az apuka az egyik Eu tagállamban vállal munkát és ezáltal biztosított lesz, míg az anyuka Magyarországon biztosított és emellett Magyarországon rendelkezik állandó lakóhellyel, a gyermek szintén Magyarországon marad, azaz nem költözik ki az egész család az adott Eu tagállamban. Ebben az esetben Magyarországon igényli a család a családtámogatási ellátást, de kiegészítésre jogosult az apuka biztosítása szerinti tagállamból, ha ott a családtámogatási ellátás magasabb, mint Magyarországon. Viszont ha az egész család kiköltözik az apuka biztosítása szerinti tagállamba, akkor a Magyarországi családtámogatási ellátást felfüggesztik és csak a kinti Eu tagállamban lesz a család családtámogatási ellátásra jogosult. A családi ellátások megállapításánál elsősorban a biztosítási elv érvényesül. A biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó. Amennyiben csak a biztosítás alapján nincs lehetőség az illetékes tagállam megállapítására (mind a két tagállamban biztosítással rendelkezik) akkor a területi elv szerint, azaz a lakó- vagy tartózkodási hely alapján kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni. A lakó vagy tartózkodási hely a gyermek tartózkodási helye alapján kerül meghatározásra. A családtámogatás igényléséhez két nyomtatványra van szükség. Az E411-re, amely azt igazolja, hogy a kérvényező itthon milyen családtámogatási ellátásokra jogosult, illetve az E401-re, amely azt igazolja, hogy hányan laknak itthon egy háztartásban. Mindkét lap kettő, egy A és egy B részből áll. Az „A” részt annak az országnak a hatósága tölti ki, ahol a családtámogatást igényelték. Ebben csak személyi adatok szerepelnek, és arra szolgál, hogy a magyar hatóság felé jelezzék, hogy kiről kérnek adatot. Ezért a nyomtatványok „A” részét mindig a másik tagállam nyelvén töltik ki. A „B” részt itthon töltik ki. Magyarországon az E 401-et a népesség-nyilvántartást kezelő szerv ( a helyi önkormányzat) tölti ki....
Tovább

Adóügyi illetőség

Annak elkerülése érdekében, hogy a külföldi és a magyar állampolgárok két államban is adót fizessenek, Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezményeket kötött. Minden olyan esetben, amelyről az egyezmények rendelkeznek, az egyezmények szabályai szerint kell eljárni, a szerződő államok állampolgárainak az ügyeire vonatkozóan. Az egyezmény által nem rendezett kérdésekben  a viszonosság elvét,  ennek hiányában a belföldi jogszabály előírását kell alkalmazni. Magyarok külföldön történő foglalkoztatása, munkavállalása, illetve külföldiek magyarországi munkavállalása esetén elsődleges fontosságú tényező az illetőség meghatározása.  Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények a magánszemély illetőségétől teszik függővé azt, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatják. A személyi jövedelemadó törvény alapján a belföldi illetőségű magánszemélyt teljes körű adókötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége korlátozott, csak a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó vagy nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki.  Az SZJA törvény 2 § (5) bekezdése alapján a nemzetközi szerződés előírásait kell alkalmazni ha a nemzetközi szerződés az SZJA törvénytől eltérő rendelkezést tartalmaz. SZJA törvény alapján belföldi illetőségű magyar állampolgár nem magyar állampolgárok közül * EGT állampolgár 183 napot elérő magyarországi tartózkodás esetén * EGT állampolgár 183 napnál kevesebb magyarországi tartózkodás esetén vagy a nem EGT állampolgár abban az esetben ha: – kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye – létérdekei központja Magyarországon található (ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel – szokásos tartózkodási helye belföldön található (ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel és létérdekei központja sem állapítható meg) Magyar állampolgárság esetén a belföldi adóügyi illetőség abban az esetben is fennáll, ha a magyar állampolgár hosszabb időszakon át külföldön él.  Ilyen esetekben előfordulhat az a helyzet, hogy a külföldön dolgozó magyar állampolgár a munkavégzés államában, annak belső szabályai alapján is belföldinek minősül. Lásd adóegyezmények. Külföldi illetőségű az a magánszemély, aki nem minősül belföldi illetőségűnek. Az illetőség meghatározása után meg kell vizsgálni, hogy van – e olyan állam, ahol  a magánszemély szintén belföldi illetőségűnek minősül. Az adóegyezmények alkalmazhatóságának feltétele, hogy legalább az egyik államban illetőséggel bírjon a magánszemély. Amennyiben a Magyarországon/külföldön tevékenységet végző magyar/külföldi állampolgár mindkét állam adószabálya alapján belföldi illetőségűnek minősül a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezményeket kell alkalmazni.  Az adóegyezmények segítségével  az illetőségi összeütközés feloldható.  Ebben az esetben a magánszemély adóügyi illetőségét az érintett tagállamok közötti kettős adóztatatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján is meg kell állapítani. Abban az esetben ha az illetőség meghatározásánál az SZJA törvény alapján belföldinek minősül...
Tovább

Munkanélküli ellátás exportálása

A koordinációs rendeletek szabályai alapján  a munkanélküli ellátásokat főszabály szerint abban a tagállamban lehet igénybe venni, ahol a munkanélkülivé vált személy utolsó munkaviszonya fennállt. A pénzbeli munkanélküli ellátást  nem, illetve korlátozott időtartamig folyósítják abban az esetben, ha a munkanélkülivé vált személy életvitelszerűen egy másik tagállamban tartózkodik. A koordinációs rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a munkanélkülivé vált személy ha az adott országban nem talál munkát 3 hónapig egy másik tagállamban keressen állást.  Ebben az esetben a munkanélküli ellátást 3 hónapig exportálják. A következő feltételek esetén exportálják a munkanélküli ellátást.  A munkanélkülivé válást követően a magánszemélynek legalább négy hétig rendelkezésre kell állnia annál a munkaügyi központnál, amelyik az ellátást folyósítja. Az ellátás exportálásához szükséges nyomtatvány kézhezvételét követően hét napon belül jelentkeznie és regisztráltatnia kell magát a cél tagállam munkanélküli hivatalánál. Az ellátás exportálásához az úgynevezett U2-es (korábbi E 303 – as nyomtatvány) kiállítását kell kérni. Az U2-es nyomtatvány alapján az álláskeresőt regisztrációba veszik. A regisztrációt követően három hónapon keresztül az álláskereső jogosult lesz a részére korábban megállapított munkanélküli ellátásra, amelyet a munkakeresés helyén fognak folyósítani az adott ország pénznemében (pl. Magyarországon megállapított és onnan exportált ellátás esetében az álláskereső ugyanazt az összeget fogja megkapni az adott ország pénznemében, amelyet Magyarországon kapna forintban). Ezen időszak alatt az álláskeresőnek a folyósító állam foglalkoztatási szolgálatával együtt kell működnie. A másik tagállamban történő munkahely-keresés lehetőségével két munkaviszonyban töltött időszak között csak egyszer lehet élni.  Ha a magánszemély a  cél tagállamban nem talál munkát az eredeti munkanélküli ellátást csak abban az esetben folyósítják tovább, ha a három hónap lejártát megelőzően visszatér abba a tagállamba, ahonnan a munkanélküli ellátást folyósították. Ha ennek a feltételnek nem tesz eleget akkor a munkanélküli ellátásra való jogosultságát elveszíti Abban az esetben ha egy másik tagállamban élő és dolgozó magyar állampolgár munkaviszonya megszűnését követően visszatér Magyarországra és újra Magyarországon lesz lakóhelye hazatérő munkavállalónak minősül. A hazatérő munkavállaló választhat, hogy a munkanélküli ellátást Magyarországtól vagy attól az országtól igényli ahol addig a munkáját végezte. Utóbbi esetben meghatározott korlátok érvényesülnek. Az ellátás exportálásához az igénylőnek az igénylést megelőzően legalább négy héten keresztül a munkanélküli ellátást folyósító ország illetékes hivatalának rendelkezésére kell állnia.  További feltétel az U2-es nyomtatvány kiállítása, valamint az, hogy a hazatérést követően hét napon belül jelentkezni kell az illetékes munkaügyi központnál. Amennyiben itthon  nem talál ez alatt a három hónap alatt munkát  és a kinti juttatás folyósítása megszűnik,  a magyar szabályok alapján lehetőség van a fennmaradó időre járó  magyar álláskeresési juttatás igénylésére....
Tovább

Munkanélküli ellátás változásai az Európai unióban 2010. május 1-jétől

Az uniós csatlakozás napjával Magyarországon is kötelezően alkalmazandóvá váltak a tagállamokra vonatkozó európai uniós jogszabályok. Ezen jogszabályok nem egységesítik, hanem koordinálják a tagállamok eltérő társadalombiztosítási rendszereit annak érdekében, hogy az uniós állampolgárok esetében az egyenlő bánásmód elve biztosított legyen.  A szociális biztonsági rendszerek európai koordinációjára vonatkozó szabályok 2010. május 1-jétől módosultak. Az  1408/71/EGK és 574/72/EGK rendeleteket felváltotta a 883/04/EK rendelet, valamint a végrehajtására kiadott 987/2009/EK rendelet. Az új rendeletek hatálya az uniós tagállamokra terjed ki.  Norvégia, Svájc,  Izland, Liechtenstein tekintetében átmenetileg továbbra is a régi koordinációs rendeleteket kell alkalmazni. Főszabályként a migráns munkanélküli a munkanélkülivé válás helye szerinti tagállamban igényelhet munkanélküli ellátást. A munkanélküli ellátásra történő jogosultság megállapításánál az adott tagállamnak a saját állampolgáraira irányadó szabályozás szerint kell eljárnia.   Ez vonatkozik a biztosítási alapú rendszerekre, mint például a magyar rendszer, ahol a munkáltatót és a munkavállalót járulékfizetési kötelezettség terheli ahhoz, hogy jogosultság fennálljon a munkanélküli ellátásra  és vonatkozik a  járulékhoz nem kötött rendszerekre és ellátásokra is mint például az ír rendszer. Amennyiben egy tagállam előzetes biztosításhoz köti a munkanélküli ellátásra történő jogosultságot akkor a munkanélküli ellátást megállapító tagállamnak nem csak az adott  tagállamban biztosításban eltöltött időt kell figyelembe vennie, hanem a más tagállamokban lévő biztosításban töltött időket is. Azaz a jogosultság megállapításánál  az összeszámítás elve szerint a más tagállamokban megszerzett biztosítási idők is alapját képezik a munkanélküli ellátás előzetes biztosításhoz kötött jogosultsági feltételének. A munkanélküli ellátás megállapítására, illetve az egyes tagállamokban szerzett biztosítási idők igazolására az U1-es (korábbi E 301 – es) nyomtatvány szolgál, amelyet annak az államnak az illetékes intézménye (foglalkoztatási hivatal, munkaügyi központ) állít ki, ahol a munkanélküli korábban biztosított volt. Fontos, hogy a biztosítás (munkaviszony) megszűntével a nyomtatvány kiállítását a volt biztosított kérje, mivel a munkanélküli járadék iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a volt biztosított nem nyújtja be  az U1-es nyomtatványt akkor az  igénylést elbíráló intézmények elektronikus úton beszerzik a szükséges papírokat, de ez nagyon meghosszabbítja az ügyintézési időt. A cikk következő részében a munkanélküli ellátás exportálásáról, továbbá a hazatérő munkavállaló választási lehetőségeiről fogok írni. Forrás:...
Tovább


Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás