Az ügyvezetői jogviszony meghatározását bonyolítja az a körülmény, ha a társas vállalkozás tulajdonosa az ügyvezetői feladatok ellátásán felül személyesen közreműködik, azaz a bevételszerző tevékenységben is részt vesz.
Milyen esetekben van arra lehetőség, hogy a társas vállalkozás tagja megbízási jogviszonyban lássa el az ügyvezetői feladatokat?
Nézzük meg az alábbi esetet. Van egy A és B Kft, amelyekben a tulajdonos személyesen közreműködik, és az “A” Kft-ben még az ügyvezetői feladatokat is ellátja.
Tagi jogviszony esetén a biztosítási jogviszony fennállását nem befolyásolja, hogy az adott jogviszonyban fennáll-e a járulék fizetési kötelezettség vagy sem.
Példának azért hoztam fel, hogy két különböző társas vállalkozásban is fennáll a személyes közreműködés, és a biztosítási jogviszony is, hogy lehessen látni, hogy nem a járulék fizetési kötelezettség fogja eldönteni, hogy az adott jogviszonyban fennáll-e a biztosítási jogviszony vagy sem.
Ha például a “B” Kft-ben tagi jogviszonyban áll fenn a biztosítási jogviszony, és a “B” Kft-ben jön be (választás alapján) a kötelező járulék fizetési kötelezettség, akkor az azt jelenti, hogy az “A” Kft-ben tagi jogviszonyban fennálló személyes közreműködés esetén nem jön be a kötelező járulék alapján a járulék fizetési kötelezettség, azaz kizárólag tényleges jövedelem elszámolása esetén van szja, és járulék költség. Ha nincs tényleges jövedelem elszámolás, akkor nincs szja, és járulék fizetési kötelezettség, de a biztosítási jogviszony fennáll. Tagi jogviszony esetén a jövedelem elszámolás minden esetben saját döntés kérdése. A jogszabály kizárólag a kötelező járulék fizetési kötelezettséget határozza meg.
Ha megnézzük az ábrát lehet látni, hogy ez egy hármas biztosítási jogviszonyt jelent.
De valóban hármas biztosítási jogviszony fog fennállni abban az esetben, ha a társas vállalkozás tulajdonosa mind a két Kft-ben személyesen közreműködő tag, és az egyik Kft-ben (jelen esetben “A” Kft-ben) az ügyvezetői feladatokat is ellátja?
Nem feltétlenül. A kulcs egyrészt abban van, hogy a társasági szerződésben, alapító okiratban milyen jogviszony szerepel ügyvezetői jogviszonyként megadva, másrészt a biztosítási jogviszonyok fennállását, számát befolyásolja az is, hogy a személyes közreműködés (fordítás, tervezés, tanácsadás, oktatás.. stb) ellátása milyen jogviszonyban történik.
Az ügyvezetői feladatok ellátását a társasági szerződés, alapító okirat alapján munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban lehet ellátni. Megbízási jogviszony esetén a jogszabály a megbízási jogviszonyt kötelezően tagi jogviszonnyá minősíti abban az esetben, ha a tulajdonos kizárólag ügyvezetői feladatokat lát el, vagy a személyes közreműködést (fordítást, tervezést tanácsadást, könyvelést.. stb) munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látja el. A megbízási jogviszonyt Én személy szerint nem javaslom a személyes közreműködés (bevétel szerző tevékenység) állandó, folyamatosan fennálló jogviszonyának.
A példabeli esetben a társas vállalkozás tagja az ügyvezetés mellett ellátja a személyes közreműködést is.
Nézzük meg hogyan alakul a biztosítási jogviszonyok fennállása abban az esetben, ha a személyes közreműködés (bevételszerző tevékenység) ellátása munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban, illetve tagi jogviszonyban történik.
Amennyiben a személyes közreműködés ellátása munkaviszonyban történik, akkor a társas vállalkozó ügyvezetőként is biztosított lesz, méghozzá tagi jogviszonyban.
Amennyiben a személyes közreműködés ellátása tagi jogviszonyban történik, akkor viszont az ügyvezető jogviszonyban a megbízási jogviszony nem minősül át tagi jogviszonnyá, azaz a megbízási jogviszony szabályai vonatkoznak rá. Ugyanis a Tbj.tv 4 § 21.5 alpontja kizárja ugyanazon társaságban a kétszeri társas vállalkozói jogviszonyt.
A megbízási jogviszony feltételes biztosítási jogviszony. A feltételes biztosítási jogviszony azt jelenti, hogy a megbízási jogviszonyban kizárólag akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha a kifizetett díjazás adóelőleg alapja eléri a sima minimálbér 30 %-át, ami 2022-ben 60 000 Ft. Amennyiben az ügyvezető megbízási díj adóelőleg alapja eléri a minimálbér 30 %-át, akkor biztosított lesz. Amennyiben az ügyvezető a megbízást ingyenesen, vagy minimálbér 30 %-a alatti díjazásért vállalja el, akkor az ügyvezetői jogviszonyban nem jön létre a biztosítási jogviszony
Amennyiben a társas vállalkozó biztosított lesz tagi jogviszonyban és munkaviszonyban, vagy tagi jogviszonyban és megbízási jogviszonyban, akkor a 22T1041-es dokumentumban jogviszonyonként kell bejelenteni a biztosítási jogviszonyt. A bejelentésnél a megbízási jogviszony kódja 1202.
Amennyiben a társas vállalkozó az ügyvezetői jogviszony tekintetében nem lesz biztosított (mert az ügyvezetést megbízási jogviszonyban látja el, és személyes közreműködőként tagi jogviszonyban biztosított), akkor az ügyvezetői jogviszonyt nem kell bejelenteni a 22T1041-es dokumentumban.
A 2208-as bevallásban megbízási jogviszony esetén az alábbi járulék, szja költségek állnak fenn.
Amennyiben egy társas vállalkozáson belül több biztosítási jogviszony áll fenn, akkor a pénzbeli ellátásokra történő jogosultság is több biztosítási jogviszony alapján áll fenn. A pénzbeli ellátásokra (táppénz, csed, gyed) történő jogosultságot, az ellátások összegét is jogviszonyonként kell meghatározni.
