Társas vállalkozóként a társasági szerződés alapján az ügyvezetés kizárólag munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látható el.
A megbízási jogviszonyt a jogszabály kötelezően tagi jogvisznynak minősíti abban az esetben, ha a társas vállalkozás tulajdonosa kizárólag ügyvezetést lát el megbízási jogviszonyban, vagy a személyes közreműködést (bevételszerző tevékenységet) munkaviszonyban látja el, és az ügyvezetést megbízási jogviszonyban.
Amennyiben az ügyvezetés ellátása megbízási jogviszonyban történik, akkor a biztosítási jogviszony fennállását, és a járulék fizetési kötelezettség alakulását a tagi jogviszony szabályai alapján bírálják el. Ez azért probléma, mert ebben az esetben jövedelem elszámolás nélkül is fennáll a biztosítási jogviszony.
Az 1997. évi LXXXIII. törvény 41 §-a alapján nem jár csecsemőgondozási díj a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat.
A keresőtevékenység fogalmát pontosan meghatározza a jogszabály. A 217/1197. évi (XII.1.) Korm. rendelet 2 § pontja pontosan meghatározza, hogy mi minősül keresőtevékenységnek. A megadott rendelkezés alapján keresőtevékenységnek minősül a 2019. évi CXXII. tv. 6 §-ban meghatározott biztosítási jogviszonyban, valamint egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett személyes tevékenység. Kiemelkedően fontos, hogy a tevékenység ellátása megalapozza a biztosítási jogviszonyban történő személyes közreműködét. Nincs jelentősége annak, hogy történik-e jövedelem elszámolás, vagy sem.
A nevesített jogszabály rendelkezés (2019. évi CXXII. tv. 6 §) alapján biztosítási jogviszonyban áll a társas vállalkozó tagja, amennyiben az ügyvezetést ellátja. Ez sajnos azt jelenti, hogy ha az ügyvezetés ellátása fennáll, akkor az ügyvezető nem tud csed-et igényelni.
Hogyan lehet megoldani, hogy az ügyvezetést ellátó tulajdonos csed-re jogosult legyen?
Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a bevételszerző tevékenység alapján a tulajdonos tagi jogviszonyban állóként lesz biztosított, az ügyvezetői jogviszonyban pedig megbízási jogviszony alapján állapítják meg a biztosítási jogviszony fennállását. Megbízási jogviszony esetén akkor jön létre a biztosítási jogviszony, ha a kifizetett megbízási díj adóelőleg alapja eléri a hatályos minimálbér 30 %-át. Azaz, ha ügyvezetőként a megbízási jogviszonyban a kifizetetett díjazás adóelőleg alapja nem éri el a minimálbér 30 %-át, akkor a megbízási jogviszonyban nem jön létre a biztosítási jogviszony, így a társas vállalkozó tud csed-et igényelni, és a csed folyósítás alatt el tudja látni az ügyvezetési tevékenységet is.
21. Társas vállalkozó:
21.1.a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),
21.2. a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja, ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik,
21.3. az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, a gépjárművezető-képző munkaközösség, az oktatói munkaközösség tagja,
21.4. az egyéni cég tagja,
21.5. a betéti társaság, a közkereseti társaság és a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve, ha az 1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.
