Rendkívül gyakori az az eset, hogy a fennálló biztosítási jogviszony mellé egy új biztosítási jogviszonyt létesítenek azért, hogy magasabb legyen a csed, gyed összege. Ez sajnos jelentős esetben csak ablakon kidobott pénz, ugyanis a legfontosabb dolgot nem veszik figyelembe, ez pedig a jogosultsági feltételek fennállása minden egyes biztosítási jogviszony esetén.
A továbbiakban részletesen írok arról hogyan érdemes többes jogviszonyban gondolkodni, és mire kell figyelni ahhoz, hogy a csed, gyed jogosultság minden egyes jogviszony esetén rendben legyen.
Amennyiben az egyéni vállalkozás mellett, vagy előtt volt megszűnt biztosítási jogviszony, ami még beleesik a szülés várható időpontját megelőző két éven belüli időszakba, akkor egy új részmunkaidős munkaviszony/tagi jogviszony létesítésével lehetőség van, hogy mind az egyéni vállalkozásból, mind az új biztosítási jogviszonyból (részmunkaidős munkaviszony/tagi jogviszony) jogosult legyél csed-re, gyed-re. Részmunkaidős munkaviszony javasolt, hogy változatlan maradjon a járulék fizetési szabály az egyéni vállalkozásban. A megbízási jogviszonyt nem javaslom. Feltételes biztosítási jogviszony, sok a kritikus, bizonytalan pont.
Az egyéni vállalkozás mellett indított új biztosítási jogviszonyos lehetőségnél figyelni kell arra, hogy mind az egyéni vállalkozás, mind a munkaviszony/tagi jogviszony tekintetében a jogosultsági feltételek rendben legyenek.
Ez azt jelenti, hogy mind a két jogviszony tekintetében a szülést megelőző két éven belül (két szürke vonal jelzi a két éves időtartamot) meg kell lenni a szükséges 365 naptári nap biztosításban töltött időnek ! A megszűnt biztosítási jogviszonyokat minden csed, gyed igénylés napján fennálló biztosítási jogviszonynál figyelembe veszik.
Amennyiben munkaviszony indul, akkor a csed alapja a tényleges jövedelem, maximum a csed igényléskor hatályos minimálbér kétszerese lesz.
Ha a munkaviszonyban a munkaviszony indulásától a csed igénylést megelőző harmadik hónap utolsó napjáig lesz 120 naptári napi jövedelem, és a csed igényléstől visszfele 180 naptári nap folyamatos biztosításban töltött idő, akkor a csed alapja bármilyen magas lehet. Azaz, ha 500 000 Ft lesz a munkaviszonyban a béred, és lesz 120 naptári napi jövedelmed a munkaviszony indulásától a csed igénylést megelőző harmadik hónap utolsó napjáig, és lesz a csed indulástól visszafele 180 naptári nap folyamatos biztosításban töltött időd, akkor az 500 000 Ft lesz a csed alapja.
Ha viszont a minimálbér kétszeresénél kisebb lesz a munkaviszonyban a bruttó bér, akkor mindegy, hogy hány naptári napi jövedelmed lesz, a minimálbér kétszeresénél kisebb, tényleges jövedelem lesz a csed alapja. Ez azt jelenti, hogy 120 naptári napi jövedelem alatt a munkaviszonyban a csed alap maximum a csed igényléskor hatályos minimálbér kétszerese lehet. Még akkor is, ha a munkaviszony a csed igénylést megelőző harmadik hónap utolsó napját követően indul. Miért ? Mert ebben az esetben a szerződés szerinti bér jön be, maximum a minimálbér kétszerese. A szerződés szerinti bér a munkáltató és munkavállaló között megegyezés kérdése.
Amennyiben tagi jogviszony indul, akkor nem lesz járulék fizetési kötelezettséged az egyidejűleg fennálló egyéni vállalkozás miatt. Ha a tagi jogviszonyban nem számolsz el jövedelmet, akkor a tagi jogviszonyban a maximum csed, gyed alap a csed, gyed igényléskor hatályos minimálbér lehet.
Ha a tagi jogviszonyban számolsz el jövedelmet, akkor attól függően alakul a csed összege, hogy az elszámolt jövedelem milyen magas.
Ha a tagi jogviszonyban az elszámolt jövedelem meghaladja a csed igényléskor hatályos minimálbér kétszeresét, akkor a tagi jogviszonyban a csed alap, csak akkor lesz az elszámolt magas bér, ha a tagi jogviszonyban a tagi jogviszony indulásától a csed igénylést megelőző harmadik hónap utolsó napjáig lesz legalább 120 naptári napi jövedelem, és a csed igényléstől visszafele 180 naptári nap folyamatos biztosításban töltött idő.
Ha a tagi jogviszonyban nem lesz legalább 120 naptári napi jövedelem, akkor a csed alapja maximum a csed igényléskor hatályos minimálbér kétszerese lehet. De arra figyelni kell, hogy a tagi jogviszonyban a csed irányadó időszakán belül legyen minimum 30 naptári nap minimálbér kétszeresét elérő jövedelem elszámolás. Mert ha nem lesz, akkor bejön a szerződés szerinti bér, amit jogszabály határoz meg. A szerződés szerinti bér hatályos összege a sima minimálbér.
A gyed alapja a két jogviszonyból (egyéni vállalkozás és tagi jogviszony együtt) a gyed folyósítás alatt hatályos minimálbér kétszerese lehet maximum.
Fontos, hogy a csed, gyed jogosultsági feltételekkel rendelkezzél az új biztosítási jogviszonyban is !!!
Táppénzre akkor tudsz elmenni, ha a szülész orvos javaslatot ad a veszélyeztetett terhességről. A szülészorvos javaslata alapján tud a körzeti orvos táppénzre venni. A várandósság nem betegség, viszont a munkavégzést befolyásolja, mert egyrészt vannak olyan tevékenységek, amelyeket már nehezebb elvégezni, másrészt jobban oda kell figyelnünk magunkra, és az egészségünkre.
A táppénz indulás kezdő napja befolyásolja a csed, gyed számítási időszakát. A csed, gyed összegét a táppénz indulást megelőző napig realizált jövedelemből fogják meghatározni, attól függően, hogy hány naptári napi jövedelmet fognak találni. A bérezett napokat a táppénz indulást megelőző naptól visszafele fogják számolni. A táppénz indulástól visszafele keresnek 180/120/30-119 naptári napi jövedelmet.
Az új biztosítási jogviszonyban (munkaviszony, tagi jogviszony) nagy eséllyel csak annyi naptári nap táppénzre leszel jogosult ahány naptári nap eltelik az új biztosítási jogviszony kezdő napjától a táppénz indulást megelőző napig. Ez nem biztos, hogy kitart a csed igénylésig.
Amennyiben az új biztosítási jogviszony kezdő napját megelőző harminc naptári napon belül szűnt meg az utolsó biztosítási jogviszony, akkor a táppénz jogosultságod kitarthat csed igénylésig attól függően, hogy hány naptári nap a folyamatos biztosításban töltött időd.
Ha az új biztosítási jogviszonyban nem tart ki a táppénz jogosultság csed igénylésig, akkor attól függ a lehetőség, hogy milyen jogviszony indult.
Ha tagi jogviszony indult, akkor nem történik semmi, csak megszűnik a táppénz jogosultság. A tagi jogviszonyban az egyéni vállalkozás miatt nem lenne kötelező járulék fizetési kötelezettséged. A tagi jogviszonyban csak akkor lenne bérköltség, ha számolnál el jövedelmet. A jövedelem elszámolás viszont nem kötelező. Minden esetben döntés kérdése, hogy vállalkozói jogviszonyban történik-e jövedelem elszámolás, és ha igen, akkor mennyi.
Ha munkaviszony az új biztosítási jogviszony, akkor ott már nagyobb probléma van, mert ha nincs táppénz jogosultság, akkor szünetel a biztosításod. Ebben az esetben érdemes néhány nap szabadságot meghagyni, amit a csed igénylés előtt kiveszel, és úgy igényled a csed-et. Arra viszont figyelj, hogy a fizetésnélküli szabadság nem biztosításban töltött idő, így nehogy veszélyeztesse a munkaviszonyban a csed, gyed jogosultságot.
Ez számolás kérdése, mert attól függ a csed indulás javasolt időpontja, hogy Neked mi a legkedvezőbb, illetve, hogy a táppénz jogosultságod meddig tart ki.
Ki kell számolni, hogy a két jogviszonyból együttesen mennyi táppénzre vagy jogosult. Amennyiben a két jogviszonyból járó nettó táppénz várhatóan magasabb lesz, mint a nettó gyed összege, akkor a szülés napjától érdemes a csed-et igényelni. Miért? Mert ha hamarabb igényled a csed-et, mint a szülés napja, akkor korábban jön be a folyósítás korlátos nettó gyed összege. A nettó táppénz, és a nettó gyed különbségének meghatározásakor vedd figyelembe a bruttó táppénz fizetési kötelezettség költségét is.
A csed indulás időpontja befolyásolja a csed irányadó, így számítási időszakát is.
De vigyázz arra, hogy az esetleges korábbi, vagy későbbi csed igényléssel nem veszélyeztesd a csed kedvező összegét.
