Átalányadózó egyéni vállalkozóként a számítási időszakra eső társadalombiztosítási járulék alap lesz a táppénz, CSED, GYED alapja. A társadalombiztosítási járulék alap alakulása függ a bevétel összegétől, az átalányban megállapított költség mértékétől, és a göngyölítési szabállyal megállapított számított járulék alaptól. Mivel mind a három ellátás (táppénz, CSED, GYED) különböző időpontban indul, ezért mind a három ellátásnak külön-külön meg kell állapítani a számítási időszakát. Az adómentes jövedelem rész és a göngyölítéses szabálynak köszönhetően a 80 %-os költséghányad esetén (szépségipar, fotózás) elmondható, hogy a garantált minimálbérnél nem hozható ki magasabb táppénz, CSED, GYED alap az alanyi adómentes határon (12 000 000 Ft) belül. 40 %-os költséghányad esetén is a bevétel eloszlása, a szülés várható időpontja alapvetően befolyásolja hogy alakul a számítási időszakra eső társadalombiztosítási járulék alap. Gyakori javaslat szokott lenni, hogy a várandósság megismerését követően jelentősen megemelkedik a bevétel összege. Sajnos itt is elmondható, hogy magasabb bevétel nem hozza a várt CSED, GYED alapot. A videóban bemutatom hogyan állapítják meg a göngyölítéses szabály alapján a társadalombiztosítási járulék alapot, és hogy ez milyen hatással van a pénzbeli ellátásokra. Természetesen vannak lehetőségek arra, hogy átalányadózó egyéni vállalkozóként is lehessen maximalizálni a jogszabályok keretein belül a CSED, GYED összegét, de minden esetben az egyéni tb jogi helyzet alapján kell meghatározni a lehetőségeket.