Telefonos megkeresés alapján írom meg a jelenlegi esettanulmányt. A célirányos kérdések alapján kiderült, hogy a kismama családi cégben van bejelentve tagi jogviszonyban. Jelenleg gyes-en van, de a gyes-t kb. a gyed lejárta után fél év múlva adták le visszamenőleg, így ha jól emlékszem május 1-től állapították meg a gyes-t. Egyéni vállalkozást szeretne létesíteni, és azt a javaslatot kapta, hogy a tagi jogviszony helyett létesítsen munkaviszonyt a családi cégben, és ebben az esetben az egyéni vállalkozásban nem kell megfizetni a járulékokat a kötelező járulék alap alapján. Az nem derült ki, hogy az egyéni vállalkozás katás adózású egyéni vállalkozás lenne, vagy szja adózású egyéni vállalkozás, vagy általányadózású egyéni vállalkozás. De mivel arról beszélt a kismama, hogy nem lenne járulék fizetési kötelezettség, így feltételezem, hogy szja adózású egyéni vállalkozásról lenne szó. Arról is beszélt, hogy megkérdezték a könyvelőt, hogy milyen bérköltséget, járulékot fizetnek a jelenlegi jogviszonya alapján, és azt a választ kapták, hogy jelenleg negyedévente van szja fizetési kötelezettség. Itt már nagyon dübörgött a vészcsengő, mert az elmondottak alapján a kismama után semmilyen járulékköltség nem merülhet fel a gyes folyósítás miatt, ha nem dolgozik a tagi jogviszonyban.
Nézzük meg, hogy jogszabály alapján milyen járulék fizetési kötelezettség merül fel a kismama után.
Ha a kismama nem dolgozott, dolgozik a gyed, gyes folyósítás miatt, akkor semmilyen bérköltség, járulék fizetési kötelezettség nem merül fel. Minden hónapban be kell adni a nullás bevallást, hogy gyes miatt nincs munkavégzési és járulék fizetési kötelezettség.
Amennyiben a javaslat alapján a tagi jogviszonyt átminősítik munkaviszonnyá, akkor kizárólag akkor nem jön be a kötelező járulék alap az egyéni vállalkozásban, ha a munkaviszonyban teljes állásban (36/40 órás munkaidőben) dolgozik a kismama. Ha a munkaviszonyban nem lesz tényleges munkavégzés, akkor az egyéni vállalkozásban bejön a kötelező járulék alapján történő járulék fizetési kötelezettség.
Amennyiben a munkaviszonyban lesz tényleges munkavégzés, és a bruttó bér a garantált minimálbér lesz, akkor a munkaviszonyban a havi bérköltség a következők szerint alakul:
A munkába visszatérők szociális hozzájárulási adó kedvezmény igénybevételével lehetne csökkenteni a havi bérköltséget, de ezt nagyon sok esetben nem veszik igénybe, így nem számolok Vele.
Éves szinten a munkaviszonyban a bérköltség 12*120 900 Ft, ami 1 450 800 Ft.
A táblázatban az a költség jelenik meg, amit a NAV-nak utalni kell havi szinten.
Az utalandó bérköltség áll:
- a bruttó bért terhelő 13 %-os szociális hozzájárulási adó költségéből – 260 000 Ft * 13 % = 33 800 Ft
- A bruttó bért terhelő 15 % személyi jövedelem adó költségéből – 260 000 ft * 15 % = 39 000 Ft
- A bruttó bért terhelő 18,5 % társadalombiztosítási járulék költségéből – 260 000 ft * 18,5 % = 48 100 Ft
Összesen: 120 900 Ft, ami a bruttó bér 46,5 %, – ez az a havi költség, amit a bruttó bér után a NAV-nak utalni kell minden hónapban.
A társas vállalkozásban a költség megjelenik a bruttó bér, és a bruttó bért terhelő szociális hozzájárulási adó összegében.
Az egyéni vállalkozásban kötelezően meg kellene fizetni a nyereség adót. A nyereség adót a jövedelem után kell megfizetni, ami, ha a bérköltségen kívül nincs egyéb költség, akkor jövedelem elszámolás nélkül megegyezne a bevétellel. Az esettanulmányban nyelvoktatásról lenne szó, így nem jellemző az egyéb, magas költség előfordulása.
Miért?
Mert a vállalkozói jövedelem egyenlő a bevétel mínusz költség összegével. Természetesen lehetnek egyéb költségek is, de az egyéb költségekről nincs információm, ezért kizárólag a bérköltség az, amivel a bevétel csökkenthető lenne a vállalkozói jövedelem megállapítása során.
Tételezzük fel, hogy az egyéni vállalkozásban a havi átlagbevétel 250 000 Ft, amiből az éves bevétel 3 000 000 Ft. Ha nincs költség, amivel csökkenthető a bevétel, akkor a jövedelem megegyezik a bevétellel. Természetesen minden vállalkozásnál vannak kisebb-nagyobb költségek, de most nem számolunk költségekkel, mert nem ismertek, és a nyelvoktatás jellemzően olyan tevékenység, ami nem jár jelentős költséggel. Az alábbi táblázat tartalmazza azt a kiadást, ami az elszámolt bruttó bér, és az egyéni vállalkozásban bejövő osztalék költségében jelentkezik. Ez az a kiadás, amit ténylegesen kifizetünk. A vállalkozásban (a társas és az egyéni vállalkozásban is) a könyvelésben megjelenő költség eltér ettől, mert az tartalmazza az elszámolt bruttó bér összegét, és az elszámolt bruttó bért terhelő szociális hozzájárulási adót. Azzal sem számoltam, hogy a társas vállalkozásban az elszámolt bruttó bér és a bruttó bért terhelő szociális hozzájárulási adó megjelenik költségként. A kismama választása szempontjából nem releváns, főleg úgy, hogy a társas vállalkozásban lévő egyéb költségek sem ismertek. A táblázat azt mutatja, hogy mennyire kell a zsebbe nyúlni, azaz ténylegesen mit kell kifizetni. Az első esetben (amit javasoltak) fennáll a munkaviszonyban a 36/40 órás bruttó bér alapján történő bérfizetési kötelezettség, és tartalmazza az egyéni vállalkozásban a nyereség adó költségét. A második esetben, ahol csak az egyéni vállalkozásban van munkavégzés, a költség tartalmazza az egyéni vállalkozásban elszámolt jövedelem havi fizetendő bérköltségét, és a nyereség osztalék adóját, szocho költségét is. A második esetben maradt a tagi jogviszony (nem történt jogviszony váltás – tagi jogviszonyról – munkaviszonyra), és az van bejelentve, hogy gyes folyósítás miatt nincs munkavégzési és bérfizetési kötelezettség.
A kérdés az, hogy mi értelme van annak, hogy azért legyen a tagi jogviszony helyett teljesállású munkaviszony, hogy az egyéni vállalkozásban ne jöjjön be a kötelező járulék alapján történő járulék fizetési kötelezettség. Nemcsak azért kedvezőtlen, mert lényegesen magasabb a befektetett költség a munkaviszonyban pluszban kifizetett bérköltség miatt, hanem azért is, mert Jön a baba, és döbbenetesen nagy lesz az a csed, gyed jövedelem veszteség, amitől elesik a kismama.
Mert ebben a helyzetben nemcsak azt kell vizsgálni, hogy alakul a bérköltség, nyereségadó fizetési kötelezettség, hanem azt is, hogy a jogviszony változások milyen hatással lesznek a várható táppénz, csed, gyed összegére.
