A  gyermekvállalás ösztönzése érdekében Július 2-án Dr.  Szili Katalin benyújtotta a T/11709. számú, az 1997. évi  LXXXIII. törvény módosításáról  szóló javaslatát.

A  módosítás a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló vagy  frissen végzett hallgatókat érintené. A jelenlegi szabályozás alapján a tgyás, gyed előzetes jogosultsági idejébe a nappali tagozatos hallgatói jogviszonyból 180 naptári napot vesznek figyelembe.  Mivel a tgyás, gyed jogosultsági feltétele a szülést megelőző két éven belül legalább 365 naptári nap biztosítás, így azon igénylők, akik a hallgatói jogviszony megszűnése után nem rendelkeztek legalább 185 naptári nap biztosítással, csak gyes-re jogosultak.  A módosító javaslat alapján, a felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatói esetén az előzetes biztosítási időbe 365 naptári napot vennének figyelembe.  Ezzel rendezve a teljes előzetes jogosultsági feltételt.  Érdekes, hogy csak a gyed jogosultsági feltételét módosítaná. Kérdés, hogy a szülési szabadság ideje alatt az igénylő gyes-t tudna igényelni vagy esetleg a gyed-et, már a szülés napjától. Erre nem tér ki a módosító javaslat.

Bár a törvény javaslat indoklásából úgy értelmezhető, hogy ez automatikusan rendezi a teljes jogosultsági feltételt, de a módosításban nem szerepel az, hogy a nappali tagozatos hallgatói jogviszonyt figyelembe vennék a szülés napján fennálló biztosítás vizsgálatánál is.  Ez pedig azt jelentheti, hogy ha a szülés napján nem lesz a tb jog 5 §-a alapján biztosított az igénylő, nem lesz jogosult  gyed-re.  Az indoklásban szerepel a  gyed alapja is minimál bérként meghatározva, de a módosító jogszabály nem tér ki arra, hogy változás lenne a  gyed alapjának kiszámításában. Ez alapján pedig nem jelenthető ki, hogy a nappali tagozatos hallgató a minimál bér alapján lesz jogosult  gyed-re.