Az utóbbi időben nagyon sokszor belefutok abba, hogy az egyéni vállalkozó havi bevallásában a járulék alap rosszul van megállapítva, illetve személyi jövedelem adót is kötelezően megfizetettnek az ügyféllel a kötelező járulék alap megfizetésével egyidejűleg.
2012-től van hatályban a jelenlegi járulék fizetési szabály.
Egy kezdő vállalkozásnál természetes, hogy nem ömlik azonnal a lé, furcsa is lenne, ha így lenne. Ezen felül bármikor jöhet olyan élethelyzet, amikor nincs annyi bevétel. A fizetendő járulékok, szja meghatározásánál nem arról van szó, hogy maximum egy-két hónapig van fizetve a magasabb bérköltség, hanem hónapról hónapra, évről évre. Sajnos nem egy-két esetről van szó, folyamatosan szembesülök a rosszul megállapított járulék alapokkal, előírt szja fizetési kötelezettséggel. Ez alapján megkárosítják az ügyfelet.
A jogszabály nem rendelkezik olyanról, hogy a személyi jövedelem adót meg kell fizetni a kötelező járulék alappal egyidejűleg. Nem tudnak olyan jogszabály rendelkezést mutatni, ami előírja, hogy a kötelező járulék alappal egyidejűleg kötelező lenne személyi jövedelem adót fizetni. Arról nem is beszélve, hogy az egyéni vállalkozó saját hatáskörben és bevétel függvényében dönti el, hogy az adott hónapokban szeretne -e elszámolni jövedelmet és ha igen mennyit. Nincs akadálya annak, hogy minden hónapban ugyanannyi jövedelem legyen elszámolva, de ehhez stabil bevétel kell.
Természetesen olyan is lehet, hogy van bőven bevétel, de nem havi jövedelemként, hanem nyereség adóként szeretné az ügyfél kivenni a vállalkozásból a jövedelmet. Ebben az esetben negyedévente lehet fizetni adó előleget, hogy ne egyszerre egy összegben kelljen megfizetni az adóbevallás beküldésével egyidejűleg.
A tb jog alapján a kötelező biztosítás miatt (ha valaki keresőtevékenységet végez, itt is vannak kivétel szabályok, mint pl. táppénz, gyed, gyes folyósítás, nappali tagozatos hallgatói jogviszony, 36 órás munkaviszony, feltételes biztosítást megalapozó jogviszonyok) bejön a kötelező járulék fizetés, amit pontosan szabályoz a jogszabály, mi után mennyit, milyen feltételek esetén
.De egyébként józan paraszt ésszel. Az adóbevallásban van egy bevétel rész és egy költség rész. A bevétel részbe megy a vállalkozás bevétele, a költség részbe a vállalkozói kivét, ami olyan, mint munkaviszonyban a bruttó bér, a szociális hozzájárulási adó, illetve egyéb költségek kerülnek, amelyek csökkentik a bevételt.
Amennyiben vállalkozói kivétet számolsz el, akkor az egyrészt csökkenti a bevételedet, tehát csökkenti a vállalkozási adó, illetve nyereség adó alapját, másrészt bekerül a főoldalra, mint összevont adóalap. Az összevont adóalap után igénybe lehet venni családi adókedvezményt.
Ezen felül a költség, ha több, mint a bevétel, akkor bekerül a veszteségelhatárolásba, ami a későbbi bevétel adófizetési kötelezettségét csökkenti.
Na már most kérdem ÉN, a nulla forintból vagy 100 000 forintból hogyan lehet elszámolni jövedelmet, ami legyen 300 000 Ft. Hogyan lehet elszámolni családi adókedvezményt és hogyan lehet veszteségként a nyereség alapot csökkenteni.
Lehet egy vállalkozás veszteséges, lehet egy vállalkozásban befektetni az induláskor, vannak kötelező költségek, de nem lehet nulla forintból vagy az elszámolt jövedelmet el nem érő bevételből jövedelmet elszámolni. Mert ez csalás. Ahogy munkaviszonyban sem lehet valakinek bruttó 300 000 Ft a bére, ha a cégnek nincs bevétele, amiből kitermeli a munkabér költségét. Semmiből nem lehet bért fizetni. Társas vállalkozó betehet tagi jövedelmet, hogy tudja fizetni a többlet költséget, de ez hosszútávon egyenes út a csődig.
