A 2005 évi CXXXIX számú felsőoktatásról szóló törvény 46 § (10) bekezdése alapján a hallgató „hallgatói munkadíj” ellenében akkor végezhet munkát, ha hallgatói munkaszerződést kötöttek vele. A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
2010. december 31-ig az Szja törvény nevesítette a hallgatói munkadíj fogalmát. A hallgatói munkadíj adóterhet nem viselő járandóság volt az adott hónap első napján érvényes minimál bér kétszeresét meg nem haladó mértékig. Társadalombiztosítás szempontjából 2008.01.01-től a hallgatói munkadíj járulékalapot képező jövedelemnek számított, így a biztosítást megalapozta. 2010.01.01.-től a hallgatói munkaszerződéssel végzett munka kikerült a biztosítást megalapozó jogviszonyok köréből. A változás nem tartott sokáig, 2011-től a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony a Tbj. szerint biztosítást eredményez, az szja tv. szerint összevonandó jövedelemnek minősül. A 2011. évi jogszabály változás adó- és járulékfizetés szempontjából azt eredményezte, hogy a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott hallgatóknak kifizetett juttatásból levonásra kerül minden járulék; azaz, 27 % munkáltatói járulék, személyi jövedelemadó, egyéni nyugdíjbiztosítási járulék, egyéni egészségbiztosítási járulék. De nemcsak a kötelezettségek terhelik a hallgatókat, hanem a juttatások is megilletik mint pl. szabadság, adójóváírás, családi adó kedvezmény.
