Többes jogviszony esetén jogviszonyonként vizsgálják a táppénz, csed, gyed jogosultsági feltételeket, és jogviszonyonként állapítják meg a táppénz, csed, gyed összegét.
Társas vállalkozóként tagi jogviszonyban biztosított vagy attól a naptól, hogy elindult a személyes közreműködésed, vagy az ügyvezetés ellátása, egészen addig a napig, amíg nem szünteted meg a személyes közreműködést, illetve az ügyvezetés ellátását.
A tagi jogviszonyokban attól függően alakul a járulék fizetési kötelezettséged, hogy kötelezett vagy -e a jogszabály szerinti kötelező járulék alapján járulékfizetésre, vagy kizárólag a tényleges, elszámolt jövedelem esetén van járulék fizetési kötelezettséged, illetve jövedelem elszámolás esetén szja fizetési kötelezettséged.
Kérdezheted, hogy erre miért van szükség, fizetni kell, amit fizetni kell. Annyit szeretnék érzékelteni, hogy abban a jogviszonyban ahol bejön a kötelező járulék alapján történő járulék fizetési kötelezettség a táppénz, csed, gyed alapja legrosszabb esetben is megegyezik a társadalombiztosítási járulék alappal. Ennek az az oka, hogy ha nincs tényleges jövedelem elszámolás, vagy ha az elszámolt jövedelem kisebb, mint a társadalombiztosítási járulék alap, akkor táppénz, csed, gyed alapnak a társadalombiztosítási járulék alap jön be.
Amennyiben több tagi jogviszonyod áll fenn egyidejűleg, akkor csak az egyik tagi jogviszonyban jön be a kötelező járulék alapján történő járulék fizetés. A további tagi jogviszonyokban kizárólag akkor lesz bérköltséged, ha számolsz el jövedelmet. A tényleges jövedelem elszámolása döntés kérdése. Jövedelem elszámolás esetén az elszámolt bruttó bér alapján kell megfizetni minden járulékot, illetve a személyi jövedelem adót. Ez azt is jelenti, hogy ha 80 000 Ft-ot számolsz el, akkor 80 000 Ft után kell megfizetni a járulékokat, és a 15 % személyi jövedelem adót. Ha 450 000 Ft-ot számolsz el, akkor 450 000 Ft után kell megfizetni a járulékokat, és a 15 % személyi jövedelem adót.
Amennyiben a tagi jogviszonyban bejön a kötelező járulék alapján történő járulék fizetési kötelezettség az alábbi szabályok alapján kell meghatározni a járulékok, és a személyi jövedelem adó alapját:
- Ha az elszámolt jövedelem kisebb, mint a kötelező járulék alap, akkor a járulékokat a kötelező járulék alapján kell megfizetni, a személyi jövedelem adót pedig az elszámolt jövedelem alapján. Pl. ha havi 150 000 Ft jövedelmet veszel ki, akkor a járulékokat a kötelező járulék alapján fizeted meg, a személyi jövedelem adót pedig az elszámolt jövedelem, azaz 150 000 Ft után fizeted meg.
- Ha az elszámolt jövedelem a társadalombiztosítási járulék alap és a szociális hozzájárulási adó alapja közötti összeg (296 400 Ft és 333 450 Ft közötti összeg), akkor a társadalombiztosítási járulékot, és a személyi jövedelem adót az elszámolt jövedelem alapján fizeted meg, a szociális hozzájárulási adót pedig a kötelező járulék alapján fizeted meg. Pl. ha havi 300 000 Ft jövedelmet veszel ki, akkor a társadalombiztosítási járulék alapot, és a személyi jövedelem adót az elszámolt jövedelem után (300 000 Ft), a szociális hozzájárulási adót a kötelező járulék alap alapján (333 450 Ft) fizeted meg.
- Ha az elszámolt jövedelem magasabb, mint a szociális hozzájárulási adó alapja (333 450 Ft), akkor minden járulékot, és a személyi jövedelem adót is az elszámolt jövedelem után kell megfizetni. Pl. ha havi 570 000 Ft jövedelmet veszel ki, akkor a szociális hozzájárulási adót, a társadalombiztosítási járulék alapot, és a személyi jövedelem adót is az elszámolt, tényleges jövedelem alapján (570 000 Ft) fizeted meg.
Kötelező járulék alap 2023
És még valami. Abban a jogviszonyban ahol bejön a kötelező járulék alap fizetési kötelezettség nagy eséllyel rendelkezni fogsz legalább 180 naptári napi jövedelemmel (társadalombiztosítási járulék alappal) a táppénz, csed, gyed irányadó időszakán belül. Azaz, ha abban a tagi jogviszonyban szeretnéd a csed, gyed összegét optimalizálni, ahol bejön a kötelező járulék alap, ottt ellensúlyoznod kell a kötelező társadalombiztosítási járulék alap összegét, azaz a minimálbért (garantált).
