Nem először találkozom azzal az esettel amikor a kismama vagy akitől a tanácsot kapja úgy gondolja, hogy magasabb tgyás-t, gyed-et lehet kihozni ha a várandósság alatt a kismama létesít egy újabb jogviszonyt.
Ez sajnos nem minden esetben van így.
A múlt héten egy tanácsadás során beszéltük meg az alábbi esetet. Mivel nem szeretnék konkrét kereszt nevet használni, de szeretem az ügyfeleimet a keresztnevén szólítani, így legyen Enikő akiről írni fogok. Az esetben szereplő összegek sem a valós összegeket takarják, de a befektetett költség nagyságát jól szemléltetik. Tehát Enikő megkeresett, hogy két részmunkaidős munkaviszonya volt és csak az egyik részmunkaidős állásból állapították meg a tgyás-t, gyed-et, ami sajnos olyan kevés, hogy még az alanyi jogon járó gyes összege is magasabb. Azért keresett meg, mert szerette volna tudni, hogy érdemes -e bíróságra vinni az esetet. Ami még nehezítette a helyzetet, hogy a jogosultságot meg is állapították amikor beadta a tgyás igénylést és kb. fél év múlva kapott egy határozatot, hogy nem jogosult a kettős ellátásra és fizesse vissza a kifizetett tgyás összegét. Nem értette mi történt.
Nézzük meg mi is történt valójában.
Enikőnek volt egy 4 órás részmunkaidős munkaviszonya br. 40 000 Ft-os fizetéssel. Amikor megtudta, hogy babát vár egy könyvelő ismerőse azt javasolta neki, hogy létesítsen még egy részmunkaidős munkaviszonyt és így nagyon jól fog járni. A tanácsot a megvalósítás követte. Létesített egy újabb részmunkaidős munkaviszonyt br. 110 000 Ft-os fizetéssel, szülésig dolgozott benne és megfizette a járulékokat. A szülés évében még egy 500 000 Ft-os jutalmat is kifizettek, hogy a lehető legmagasabb összeget kaphassa tgyás-ra és gyed-re. A szülés után mind a két jogviszonyból beadta az igénylést terhességi gyermekágyi segélyre.
Na de hol itt a hiba? Nézzük végig.
- Többes jogviszonynál jogviszonyonként nézik a tgyás, gyed jogosultsági feltételét. Azaz minden jogviszonyban rendelkezni kell a szülést megelőző két éven belül legalább 365 naptári nap biztosítással és a szülés napján aktuális biztosítással. Enikő csak az eredeti jogviszonyában rendelkezett a jogosultsági feltételekkel. Az új jogviszonyban csak 8 hónapig volt biztosított a szülést megelőző napig. Hiába volt a szülés napján biztosított, ha a másik jogosultsági feltétellel nem rendelkezett. A jogszabály egyértelműen leírja, hogy mind a két jogosultsági feltétellel rendelkezni kell ahhoz, hogy a kismama tgyás-ra, gyed-re jogosult legyen. Amennyiben a két feltétel közül bármelyik hiányzik a tgyás-t, gyed-et már nem lehet megállapítani.
- A jutalmat nem a számítási időszakra fizették ki. A tgyás, gyed összegét az irányadó időszakon belül az ún. számítási időszakban lévő jövedelmekből állapítják meg. Ha a kifizetett jövedelem nem a számítási időszakra esik, akkor nem veszik figyelembe, tehát ablakon kidobott pénz volt a jutalom kifizetése. Ez abban az esetben is igaz ha egyébként a jogosultsági feltétellel rendelkezett volna.
- Végig dolgozott szülésig. Ezáltal 8 hónapon keresztül fizette a 110 000 Ft-nak az adó és járulék költségeit. Ez rengeteg pénz. Ennek a költségét meg lehetett volna felezni.
Ha számolunk egy kicsit, akkor azt látjuk, hogy kb. 1 500 000 Ft-ot fektettek be egy olyan konstrukcióba, amiből a végén nem lett semmi. Pedig mindez elkerülhető lett volna, megkapták volna a magasabb tgyás-t, gyed-et, lényegesen kevesebb költség befektetéssel ha ismerik a megfelelő jogszabályt.
Külön nehézséget jelent az, hogy most egyösszegben kell kifizetni kb. fél millió forintot, amit már régen elköltöttek. Bár itt is van egy jogszabály amire érdemes figyelni. A jogalap nélkül felvett ellátást az igénylőtől abban az esetben lehet visszakövetelni ha erre a felvételtől számított kilencven napon belül írásban kötelezték. Kilencven napon túl a jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátás attól követelhető vissza akinek az ellátás felvétele felróható.
Kedves …!
Azzal a kérdéssel fordulok önhöz hogy 2015 december 01 től 2017 szeptember 07 ig volt egy 8 órás bejelentett munkahelyem majd ez után 2017 szeptember 09 től lett egy 4 órás bejelentett munkahelyem 2017 decemberében kiderült hogy babát várok és érdekelne hogy milyen kilàtásokkal számolhatok mit kaphatok és mi alapján fogják szàmolni! Köszönettel
Kedves Mónika!
Azzal a kèrdèssel fordulok Önhöz, hogy 2013 július òta közalkalmazott vagyok, 2016 január 15-től mellette megbízási szerződéssel dolgoztam a szülès 2017 március 27-e napjáig. A veszèlyeztetett terhessègem miatt 2016 október vègètől táppénzen voltam. CSED-t kaptam, azonban GYED-t nem, ès elutasító vagy megállapító határozatot sem kaptam a GYED-t illetően. 3017. Szept 11-től lennèk elviekben jogosult a GYED-re.
Ezek után kèrdeznèm, hogy jogosult vagyok-e a GYED-re?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Nikolett !
Így nem tudom megállapítani, látnom kell a biztosítási jogviszonyok pontos alakulását, az adott jogviszonyban a tényleges jövedelem összegét… stb.
Tisztelt Mónika!Abban az esetben,ha van egy főállás (több éves munkaviszony),illetve egy 4 órás itt is megvan a 365 nap a szüléskor,mi lesz a csed gyed alapja?(mk jogviszony megvan a szüléskor)
Mind két jogviszonyban az a bér, ami az adott jogviszonyban a számítási időszakra esik. Mivel valószínűsíthető – nincs róla adat, hogy indult-e táppénz folyósítás és ha igen mikor -, hogy több, mint 180 naptári napi jövedelem van, így a csed igénylést megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele az utolsó 180 naptári napi jövedelem lesz a csed alapja. GYed alapja pedig az utolsó munkában töltött naptól visszafele az utolsó 180 naptári napi jövedelem
Tisztelt szerző! Ügyfelemnek hasonló esetben volt része. Engedje meg, hogy mégis vitába szálljak a törvény ilyetén értelmezésével. A törvény valóban azt írja elő, hogy TGYÁS esetén jogviszonyonként vizsgálják meg a jogosultságot. Az utolsó két évben rendelkezni kell a 180 nap biztosítottsággal. De nem érzem egyértelműnek, hogy ez a feltétel nem a kismamára (az ő személyére) vonatkozik, akinek ugye a fenti példa alapján is megvan a 180 napos biztosítottsága, hanem az egyes munkaviszonyokban eltöltött időre. Ha a törvényt a fenti módon értelmezzük, (és sajnos a TB is így értelmezi tudtommal), akkor előfordulhat, hogy valaki 10 év folyamatos munkaviszonnyal sem kap ellátást. Ha mondjuk a szülés előtt 175 nappal a 8 órás munkaviszonyát 2 négy órás munkaviszonyra váltja át, akkor a fenti értelmezés szerint egy ik jogviszonya után sem kap ellátást, pedig adott esetben akár 10 év folyamatos jogviszonnyal rendelkezik, és fizeti a járulékokat. Ez nem lehetett a jogalkotói szándék szerintem.
Kedves …. !
De sajnos a jogszabály egyértelműen rendelkezik, arról, hogy többes jogviszony esetén jogviszonyonként kell a jogosultsági feltételt és az ellátás összegét megállapítani. És igen előfordulhat, hogy valaki 10 éves folyamatos biztosítással és nagyon magas bérrel ellátás nélkül maradjon, ha a jogosultsági feltételekkel a megadott időben nem rendelkezik.