KISMAMATB

Kismama Tb tanácsadás: Táppénz, tgyás, gyed, gyes kérdései Magyarországon, Eu-ban


Passzív gyed kontra családi járulék kedvezmény

Vajon mit veszít az három gyermeket nevelő, gyed-ben részesülő, akinek megszűnik a biztosítása a gyed folyósítása alatt? Három gyermek esetén már jelentős családi adó – és járulék kedvezményt lehet igénybe venni. A járulék kedvezmény igénybevételének további feltétele, hogy csak biztosított veheti igénybe a családi járulék kedvezményt. Mit jelent ez egy maximum gyed-nél? Idén a maximum gyed összege bruttó 178 500 Ft. Három gyermek esetén, ha a gyed-nél érvényesítve van a családi adó- és járulék kedvezmény, akkor ez nettóban is 178 500 Ft lesz. Na de ha megszűnik a biztosítás a gyed folyósítás mögött, akkor a családi járulék kedvezmény már nem vehető igénybe sem év közben, sem az adóbevallásban. Ahogy megszűnik a biztosítás a nettó gyed rögtön 160 650 Ft lesz, a nettó 178 500 Ft helyett, ez éves szinten 214 200 Ft veszteség. Akárhogy nézem, ez egy 322 105 Ft-os bruttó bérnek a nettó bér összege, azaz olyan, mintha egy havi bruttó 322 105 Ft-os bérnek a nettó összegét ajándékba adnád vagy kidobnád az ablakon. Jobb esetben a párod tudja érvényesíteni az így elveszett kedvezményt, de ha Nem? Ez a bejegyzés most azért került elő, mert most volt egy olyan beszélgetésem, aki az éves 5 000 Ft-os kamarai regisztrációs díj megspórolása miatt szüntette meg az egyéni vállalkozását, az elmondása szerint. Hm… Tegnap szintén egy adókedvezményes párbeszédem volt, sőt ma volt egy másik is. De a tegnapi az izgalmas is, mert piszok nagy az információs ellentmondás körülötte. Ez nem más, mint amikor  a volt házastárssal felváltva , közösen gondozott gyermek van és élettárstól van a harmadik baba. Na, de ez, majd valamikor egy következő bejegyzésben kerül majd...
Tovább

Csed, gyed jogosultsághoz szükséges 365 napnak az adott jogviszonyban kell meglennie?

Az egyik ügyfelem, aki személyre szabott elemzést vett igénybe az alábbi kérdést tette fel az elemzés elküldését követően. Sajnos ebben az esetben is látszik, hogy milyen kárt okoz, a net-en található nem valós információkból való tájékozódás. Nagyon szépen köszönöm a gyors választ. Körvonalazódik a dolog. 🙂 De kérek szépen még néhány kérdésben megerősítést. 1. “Csed, és a gyed jogosultság egyik alapfeltétele, hogy adott jogviszonyban az ellátást igénylő, a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított legyen. Ha az igénylő egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a csed és a gyed jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, és megvizsgálni, hogy az egyes jogviszonyaiban az igénylő rendelkezik-e a gyermek születését megelőző két éven belül 365 nap biztosításban töltött idővel. Az egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyból származó biztosítási időket nem lehet összeszámítani.”  E szerint, ha most egyéni vállalkozást indítok vagy megbízásos munkaviszonyban elkezdek dolgozni, akkor ebben a jogviszonyban 2018. áprilisig nem lesz meg a minimum 365 nap biztosítási idő, így nem leszek jogosult ebben a jogviszonyban sem csed-re, sem gyed-re. Válasz: Kedves ……… ! A 365 napnak két éven belül kell meglenni, a különböző munkáltatóknál, kifizetőknél, illetve vállalkozók által realizált biztosítási időket figyelembe kell venni és a biztosítási időnek a jogosultságnál nem kell folyamatosnak lennie.  Neked biztosan meg lesz a jogosultsághoz szükséges biztosítási idő. Amit írtak, hogy az adott jogviszonyban kell meglenni a 365 naptári napnak nem valós. Hol olvastad?  Viszont, amit jól írtak, hogy egyidejűleg fennálló biztosítási időket nem lehet összeszámítani,  arra vonatkozik, hogy ha például a csed, gyed igényléskor fennálló egyéni vállalkozásban lenne két éven belül 125 nap, a munkaviszonyban 380 nap, akkor az egyéni vállalkozásban lévő 125 naphoz nem lehet figyelemebe venni a munkaviszonyban fennálló 380 napot, mert mind a két jogviszony fennáll az adott ellátás...
Tovább

Több ellátás egyidejű folyósítása

Ebtv. 39. §780 (1)781 Az, aki ugyanazon biztosítási jogviszony alapján egyidejűleg táppénzre vagy baleseti táppénzre, csecsemőgondozási díjra, illetve gyermekgondozási díjra is jogosult, választása szerint – az e törvényben foglalt kivételekkel – csak az egyik ellátást veheti igénybe. Vajon mit is jelenthet ez? Azt jelenti, hogy ha bármilyen biztosítást megalapozó jogviszonyban állsz és egyidejűleg jogosult vagy táppénzre és csed-re, vagy táppénzre és gyed-re akkor csak az egyik ellátást veheted igénybe, mégpedig azt, amelyiket választod. Nézzük meg biztosítási jogviszonyonként. – Munkaviszonyban dolgozol és egyidejűleg jogosult vagy táppénzre és csed-re vagy táppénzre és gyed-re akkor választanod kell az ellátások között. – Egyéni vállalkozó vagy és egyidejűleg jogosult vagy táppénzre és csed-re, vagy táppénzre és gyed-re, akkor választanod kell az ellátások között. – Társas vállalkozó vagy és egyidejűleg jogosult vagy táppénzre, és csed-re vagy táppénzre és gyed-re, akkor választanod kell az ellátások között. – Megbízási jogviszonyban dolgozol és egyidejűleg jogosult vagy táppénzre és csed-re vagy táppénzre és gyed-re, akkor választanod kell az ellátások között – Pénzbeli járulék fizetésre kötelezett mezőgazdasági őstermelő vagy és egyidejűleg jogosult vagy táppénzre és csed-re vagy táppénzre és gyed-re, akkor választanod kell az ellátások között. Mikor fordulhat elő, hogy egyidejűleg jogosult vagy ellátásokra? Hát például akkor ha csed-en vagy gyed-en vagy és Te vagy a csemetéd beteg lesz vagy veszélyeztetett terhes leszel, ezért az orvos keresőképtelennek nyilvánít. De olyan is lehet, hogy veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen vagy, szülsz, de a szülés után valami nem OK, ezért saját jogon továbbra is keresőképtelen maradsz – itt már nem a veszélyeztetett terhesség a kód, hanem egyéb betegség -. Fontos, hogy a jogszabály kiemeli, hogy a választás alapján jár a különböző ellátás. Azt pedig Te döntöd el, hogy az egyidejűleg járó ellátások közül melyik ellátást szeretnéd igénybe venni. A választás lehetősége a munkaviszonyban állóknál gondot szokott okozni. Ott valahogy sérül a választás lehetősége. Ennek oka, hogy nagyon sok esetben az Mt-ben leírt fizetés nélküli szabadság megszüntetésének szabályát akarják alkalmazni akkor is, amikor a fizetés nélküli szabadság megszüntetése a keresőképtelenség miatt történik. Mit is mond ki az Mt? Azt mondja ki, hogy a fizetés nélküli szabadság a magánszemély nyilatkozata szerinti időpontban szűnik meg, de legkésőbb a nyilatkozat közlésétől számított 30. napon. Ha viszont a munkáltató ragaszkodik a 30 naphoz, akkor nincs mit tenni, ehhez joga van ! Én úgy gondolom, hogy ez a paragrafus a munkába álláshoz kapcsolódik, nem pedig az Eb törvény szerinti ellátások közötti választás lehetőségéhez. Bár hozzá kell tenni azt is,...
Tovább

Tudod-e, hogy van jelentősége, hogy mikor indul az egyéni vállalkozás vagy a tagi jogviszony vagy mikor indul a táppénz vagy éppen a szülési szabadság?

Bizony-bizony van jelentősége. Ha például a szülés várható időpontja  szeptemberre esik és szeptemberben születik meg a pocaklakó, akkor ha az egyéni vállalkozás vagy a tagi jogviszony június 1-je előtt vagy legkésőbb június 1-jén indul, akkor a csed alapja bruttó 241 500 Ft lesz. Ha viszont június 1-je után indul, akkor pedig 191 250 Ft, függetlenül attól, hogy mennyi volt a tényleges jövedelmed. De olyan is lehet, hogy a szülés várható időpontja hónap elejére esik vagy hónap végére esik, a szülés időpontja viszont vagy átcsúszik a következő hónapra vagy korábban történik. Ebben az esetben is nagyon könnyen előfordulhat, hogy a  szülés időpontjának függvényében az irányadó időszak változása miatt könnyen lehet jelentős jövedelmet veszíteni. Az is előfordulhat, hogy a számítási időszak szabályai miatt meghatározott jövedelmek kívül esnek a csed és/vagy gyed számítási időszakán. 2015. január 1-től az ellátások alapját úgy állapítják meg, hogy az adott ellátás igénylésétől visszaszámolnak három hónapot és a harmadik hónap utolsó napjától visszafele kezdik keresni a bérezett napokat. Az ellátások összegét az alapján állapítják meg, hogy hány bérezett napot találnak az adott ellátás igénylését megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafele. Különböző számítási időszakok vannak, attól függően, hogy hány bérezett nap található az irányadó időszakon belül. Ez azt jelenti, hogy amikor a táppénz igénylés történik, attól a hónaptól visszaszámolnak három hónapot és a harmadik hónap utolsó napjától visszafele fogják keresni a bérezett napokat. Amikor a csed igénylés történik, attól a hónaptól visszaszámolnak három hónapot és a harmadik hónap utolsó napjától visszafele fogják keresni a  bérezett napokat. Amikor a gyed igénylés történik, attól a hónaptól visszaszámolnak három hónapot és a harmadik hónap utolsó napjától visszafele fogják keresni a bérezett napokat. Fentiek azt jelentik, hogy mind a három ellátásnak – táppénz, csed, gyed – különböző lesz a számítási időszaka, attól függően, hogy az adott ellátás mikor fog indulni. Ezért nem mindegy, hogy mikor indul a táppénz, mikortól veszed igénybe a szülési szabadságot, amely alatt a csed-et folyósítják, illetve mikortól történik a gyed igénylése. Bármennyire hihetetlen, tudod befolyásolni az ellátások számítási időszakát azzal például, hogy nem július 25-től mész táppénzre, hanem augusztus 1-től.   De az is lehet, hogy a csed-et, nem a szülés napjával, hanem a szülés várható idejét megelőző – 28 naptári napon belül kéred. Erre lehetőséged van. A gyed-et sem kötelező a csed lejártát követő naptól igényelni, megteheted azt is, hogy kiveszel pár nap szabadságot vagy éppen gyes-t igényelsz, ha neked az előnyösebb, hogy a gyed-et a következő...
Tovább

Mielőtt külföldre mész dolgozni, nem árt ha tudsz róla

Eldöntötted, hogy külföldre mész dolgozni. Nem tudod, hogy a lakcím bejelentéssel mi legyen. Előbb olvasd el ezt és utána döntsél! Tisztelt Ügyfelünk! A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (5) bekezdése alapján állásfoglalás helyett – mivel arra jogosultságunk nem terjed ki – a levelében részletezett körülmények alapján általánosságban az alábbiakról tájékoztatjuk. A Tbj. 39. § (2)-(3) bekezdései alapján az a BELFÖLDI SZEMÉLY, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A kötelezettség TOVÁBBI FELTÉTELE, hogy a természetes személy A BEJELENTKEZÉSÉT MEGELŐZŐEN MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL LEGALÁBB EGY ÉVE a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében. A Tbj. 4. § u) pontja alapján belföldi személynek minősül: 1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy, 2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint 3. a hontalan. Tehát a természetes személy a Tbj. 39. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt feltételek hiányában egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével nem válhat a Tbj. 16. § (1) bekezdés r) pontjára tekintettel egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá. A Tbj. 12. §-a szerint a 11. §-ban meghatározott (biztosítási kötelezettség alá nem eső) személyek társadalombiztosítási ellátására a 34-35. § rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni. A Tbj. 34. § (10)-(11)...
Tovább

Amerikában éltem a kisfiam két éves koráig… hogyan alakul a csed, gyed jogosultság?

A kismama személyre szabott elemzést kért. Az adatok átnézését követően írtam a következő választ. Remélem tanulságul szolgál. Sajnos nem tudok segíteni, nincs lehetőség sem Nálad, sem a párodnál kihozni a csed, gyed jogosultságot. Viszont szeretnélek tájékoztatni arról, hogy rosszul tájékoztattak. A családtámogatási ellátás felfüggesztése kizárólag Eu, illetve EGT tagállamban történő tartózkodás esetén lép hatálya a koordinációs rendelet hatálya alapján. A csed anyasági ellátásnak számít, a gyed családtámogatási ellátásnak minősül, de kizárólag a koordinációs rendelet alapján.  3 államra nem vonatkozik a koordinációs rendelet. Ez azt  jelenti, hogy a csed-et és a gyed-et folyósítani kellett volna, függetlenül attól, hogy Amerikában éltetek. Sőt a csed, gyed folyósítás kapcsán egészségügyi ellátásra is a jogosultság fennállt, nem kellett volna fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Amennyiben a gyed-et folyósították volna, akkor most jogosult lennél csed-re és gyed-re is, mivel a jogosultságot a szülést megelőző két éven belül vizsgálják. A félretájékoztatás miatt a veszteséged a kisfiad jogán járó két éves ellátás – csed, gyed -, valamint a most született baba jogán járó csed, gyed folyósítás összege. Ez nagyjából 9 millió forint. Az ellátás folyósítása nélküli fizetés nélküli szabadságot a gyes első napjától kellett volna indítani, ha nem állt volna  munkába. Ennek oka, hogy a családtámogatási törvény kimondja, hogy gyes csak annak jár, aki életvitelszerűen Magyarországon él. Sajnálom, hogy rossz híreket kellett közölnöm. Esetleg, ha a munkahely javasolta a fizetés nélküli szabadságot, akkor érdemes megkérdezni, hogy ezek után a kieső jövedelmet nem akarják-e pótolni. Mivel nem tudok  érdemben segíteni, így nincs munkadíj fizetési kötelezettséged. Üdvözlettel: Horváthné R....
Tovább

1. oldal, ennyiből: 1312345...10...Utolsó »

Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás