KISMAMATB

Kismama Tb tanácsadás: Táppénz, tgyás, gyed, gyes kérdései Magyarországon, Eu-ban

Mielőtt külföldre mész dolgozni, nem árt ha tudsz róla

Eldöntötted, hogy külföldre mész dolgozni. Nem tudod, hogy a lakcím bejelentéssel mi legyen. Előbb olvasd el ezt és utána döntsél!

Tisztelt Ügyfelünk!

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) és az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (5) bekezdése alapján állásfoglalás helyett – mivel arra jogosultságunk nem terjed ki – a levelében részletezett körülmények alapján általánosságban az alábbiakról tájékoztatjuk.

A Tbj. 39. § (2)-(3) bekezdései alapján az a BELFÖLDI SZEMÉLY, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-w) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. A kötelezettség TOVÁBBI FELTÉTELE, hogy a természetes személy A BEJELENTKEZÉSÉT MEGELŐZŐEN MEGSZAKÍTÁS NÉLKÜL LEGALÁBB EGY ÉVE a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha az állami adóhatóság az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervet, a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében.

A Tbj. 4. § u) pontja alapján belföldi személynek minősül:
1. Magyarország területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként vagy oltalmazottként elismert személy,
2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint
3. a hontalan.

Tehát a természetes személy a Tbj. 39. § (2)-(3) bekezdéseiben foglalt feltételek hiányában egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésével nem válhat a Tbj. 16. § (1) bekezdés r) pontjára tekintettel egészségügyi szolgáltatásra jogosulttá.

A Tbj. 12. §-a szerint a 11. §-ban meghatározott (biztosítási kötelezettség alá nem eső) személyek társadalombiztosítási ellátására a 34-35. § rendelkezései szerint megállapodást lehet kötni.

A Tbj. 34. § (10)-(11) bekezdései szerint az e törvény szerint nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra egyéb jogcímen sem jogosult természetes személy megállapodást köthet a saját, valamint a vele együtt élő gyermeke egészségügyi szolgáltatásának biztosítására. A megállapodás alapján fizetendő járulék havi összege:
a) nagykorú állampolgár esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 50 százaléka,
b) 18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a (4) bekezdés szerinti minimálbér 30 százaléka.

A Tbj. 35. § (5) bekezdése értelmében a 34. § (10) bekezdése szerint kötött megállapodás alapján egészségügyi szolgáltatás – a sürgősségi ellátás kivételével – a megállapodás megkötését követő huszonnegyedik hónap első napjától jár, kivéve, ha a megállapodás megkötésével egyidejűleg az előírt járulék befizetése visszamenőleg huszonnégy hónapra megtörtént. Az utóbbi esetben az egészségügyi szolgáltatás a megállapodás megkötését követő hónap első napjától jár.

A Tbj. 4. § r) pontjának 3. alpontja alapján a 34. § (10) és (12) bekezdésének és a 35. §-ának alkalmazásánál Igazgatási szervnek az egészségbiztosítási szerv minősül. Az egészségbiztosítási szervekről szóló 386/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 8. § (4) bekezdés ha) alpontja értelmében a Kormány egészségbiztosítási szervként a járási hivatalt és a kormányhivatalt jelöli ki a Tbj. 4. § r) pont 3. alpontjában foglalt feladatok ellátására.

A Kormányhivatal elérhetőségét megtalálhatja hivatalos honlapjukon a www.kormanyhivatal.hu oldalon, valamint a megállapodás megkötésével kapcsolatban további tájékoztatást kérhet telefonos ügyfélszolgálatukon keresztül is, amely a 06-1/288-5100 telefonszámon érhető el.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.


Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé.


Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás