KISMAMATB

Kismama Tb tanácsadás: Táppénz, tgyás, gyed, gyes kérdései Magyarországon, Eu-ban

Családtámogatás a közösségi szabályok szerint

Az Európai Unió tagállamai saját hatáskörben döntenek arról, hogy kik tartoznak a társadalombiztosítási rendszerükbe, milyen feltételekkel, milyen ellátásokra jogosultak az adott személyek. A közösségi társadalombiztosítási rendelkezések csak koordinálják a tagállamok társadalombiztosítási szabályait. Ez azt jelenti, hogy egy eu állampolgár nem kerülhet hátrányba az adott tagállam polgáraival szemben. A közösségi szabályozás értelmében egy személy az illetékes tagállam jogszabályainak megfelelően jogosult családi ellátásokra a másik tagállamban lakó családtagjai után is, mintha a családtagok is a biztosítás szerinti tagállamban rendelkeznének lakóhellyel.

Ha a biztosított személy több állam jogszabályai alapján jogosult családi ellátásokra, az érintett államok jogszabályai által előírt ellátási összegek közül a legmagasabbat kell kapnia, figyelemmel arra, hogy ugyanazon családtag után nem részesülhet kétszeresen családi ellátásokban. Azaz az ellátások nem halmozódhatnak. Ez abban az esetben fordulhat elő ha az apuka az egyik Eu tagállamban vállal munkát és ezáltal biztosított lesz, míg az anyuka Magyarországon biztosított és emellett Magyarországon rendelkezik állandó lakóhellyel, a gyermek szintén Magyarországon marad, azaz nem költözik ki az egész család az adott Eu tagállamban. Ebben az esetben Magyarországon igényli a család a családtámogatási ellátást, de kiegészítésre jogosult az apuka biztosítása szerinti tagállamból, ha ott a családtámogatási ellátás magasabb, mint Magyarországon. Viszont ha az egész család kiköltözik az apuka biztosítása szerinti tagállamba, akkor a Magyarországi családtámogatási ellátást felfüggesztik és csak a kinti Eu tagállamban lesz a család családtámogatási ellátásra jogosult.

A családi ellátások megállapításánál elsősorban a biztosítási elv érvényesül. A biztosítási elv és a területi elv ütközése esetében elsődlegesen a biztosítási elv alkalmazandó. Amennyiben csak a biztosítás alapján nincs lehetőség az illetékes tagállam megállapítására (mind a két tagállamban biztosítással rendelkezik) akkor a területi elv szerint, azaz a lakó- vagy tartózkodási hely alapján kell az illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni. A lakó vagy tartózkodási hely a gyermek tartózkodási helye alapján kerül meghatározásra.

A családtámogatás igényléséhez két nyomtatványra van szükség. Az E411-re, amely azt igazolja, hogy a kérvényező itthon milyen családtámogatási ellátásokra jogosult, illetve az E401-re, amely azt igazolja, hogy hányan laknak itthon egy háztartásban. Mindkét lap kettő, egy A és egy B részből áll. Az „A” részt annak az országnak a hatósága tölti ki, ahol a családtámogatást igényelték. Ebben csak személyi adatok szerepelnek, és arra szolgál, hogy a magyar hatóság felé jelezzék, hogy kiről kérnek adatot. Ezért a nyomtatványok „A” részét mindig a másik tagállam nyelvén töltik ki. A „B” részt itthon töltik ki.

Magyarországon az E 401-et a népesség-nyilvántartást kezelő szerv ( a helyi önkormányzat) tölti ki. A nyomtatványt az ügyfél visszakapja, amit csatolnia kell a kinti családtámogatási igénylőlaphoz.

Más tagállamban (nem Magyarországon) történő családtámogatási ellátás igénylése esetén a családi ellátás megállapításához a tagállam megkeresése alapján a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatóságának Nemzetközi Kapcsolatok Osztálya által az E 411-es formanyomtatványon szolgáltatott információ alapján a tagállam illetékes hatósága jár el. Az E 411-es formanyomtatványt a tagállam illetékes hatósága hivatalból küldi meg a magyar szerv részére. Lehetőség van arra, hogy a nyomtatványt az igénylő továbbítsa a Magyar Államkincstárhoz. Adatszolgáltatás csak akkor történhet, ha külföldi hatóság a formanyomtatvány „A” részét szabályszerűen kitöltötte, aláírta és lebélyegezte.

Amennyiben az egész család egy másik uniós tagállamba költözik, be kell jelenteni a magyarországi ellátást folyósító szervnek. A költözés időpontját és célját a bejelentésben szerepeltetni kell. Ebben az esetben az E411-es nyomtatvány a korábbi joghatóság (Magyarország) igazolását tartalmazza arról, hogy a kérvényező milyen időtartamban, milyen összegű folyósításban részesült. Amennyiben a családtagok is a munkavégzés szerinti tagállamban élnek, az E 401-es nyomtatvány nem szükséges.

Az ellátások halmozódásának elkerülésére vonatkozó szabályokat kizárólag GYED ellátás esetén kell alkalmaznia. A tgyás-t ha a jogosultság fennáll abban az esetben is folyósítani kell, ha az egész család kiköltözik az adott tagállamba. A GYED kifizetéséről vagy felfüggesztéséről szóló döntést a Magyar Államkincstár hozza meg. Erről értesíti a szakigazgatási szervet. Amennyiben a magyarországi ellátások összege magasabb, mint a másik államban megállapított családi ellátások teljes összege, a különbség kifizetéséről a Magyar Államkincstár gondoskodik.

Ha nem Eu-s tagállamba költözik a család és a tgyás, illetve a gyed jogosultságával rendelkezik a biztosított mindkét ellátásra jogosult még akkor is ha az egész család a 3. államba költözik. Ennek viszont az a veszélye, hogy a 3. államban lévő biztosítást előzetes biztosításként Magyarországon nem veszik figyelembe egy következő szülés esetén, így meg van az esély arra, hogy tesó esetén nem fog a biztosított a jogosultsági feltételekkel rendelkezni, így nem fog járni sem a tgyás, sem a gyed. Eu-s tagállamba költözés esetén a Eu-s biztosítást ugyanúgy figyelembe kell venni, mintha Magyarországon lett volna az igénylő biztosított. Az Eu-s biztosítási idők igazolására az E104-es nyomtatvány szolgál. Így ha a biztosított hazajön minden lehetősége meg van arra, hogy Magyarországon újra jogosult legyen tgyás-ra és gyed-re is.

Sokan nem tudják, hogy külföldön szerzett biztosítási idők esetén a tgyás, gyed összegének megállapításánál a külföldön szerzett jövedelem összegét figyelmen kívül hagyják. Ez azért fontos, mert ha Magyarországon szeretnék a pénzbeli ellátást igényelni, akkor célszerű még szülés előtt olyan jövedelmet realizálni, amely a tgyás, gyed alapja lehet. Természetesen figyelemmel a magyar szabályokra, azaz 180 naptári napi jövedelem alatt maximum a mindenkori minimál bér kétszerese lehet a tgyás alapja, a gyed alapja pedig a minimálbér vagy a minimál bér kétszerese attól függően, hogy miért nem rendelkezett a biztosított a gyed irányadó időszakában legalább 180 naptári napi jövedelemmel.


1 hozzászólás

  1. K Regina

    Üdvözletem! Abban szeretnék a segítséget kérni, hogy milyen anyasági támogatásra vagyok jogosult Magyarországon, abban az esetben, ha 2008 októbere óta folyamatos munkaviszonyom van egy uniós tagállamban. 2015 január 21.-re várjuk kisbabánk érkezését. Tervezzük, hogy hazamegyünk és keresek munkát vagy végső esetben bejelentkezek munkanélküli, álláskeresési támogatásra. Édesanyámat kértem meg, hogy tudakolja meg az illetékes szervnél (volt a tb-nél ill. a kormánykapunál), hogy mire számíthatok. Sajnos mindkét esetben eltérő, valószínűleg nem teljesen valós információt kapott. Miszerint nem vagyok jogosult se nem TGYÁS/ GYED-re, mivel nincs a szülést megelőző magyarországi 6 hónapos munkaviszonyom, illetve biztosítási időm. Én erre vonatkozólag semmit nem találtam, hogy nekem szükséges lenne a 180 napos munkaviszonyra otthon. Amit találtam a TGYÁS-ra vonatkozólag, hogy jogosult az az anya, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a biztosítás fennállása alatt, vagy a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül. A GYED-vel kapcsolatban pedig a következőket.Jogosult az az anya, aki terhességi‐gyermekágyi segélyben részesült, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi‐gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg feltéve, hogy a terhességi‐gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállása alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt, Tehát, ha nem találok munkát én 2014 novemberében bejelentkezem munkanélkülinek, ami 90 napig jár, a biztosításom a TGYÁS folyósítása alatt szűnik meg. Azzal tisztában vagyok, hogy a GYES,családi pótlék és az egyszeri anyasági támogatás( a meghatározott feltételek mellett) alanyi jogon jár. Kérdésem, amennyiben igazam van és jár a támogatás(TGYÁS/GYED),hogy mit jelent nekem ez havi szinten? Illetve, mivel nem vonnak szó szerint egészségügyi járulékot a támogatásokból, azért lesz TB jogosultságom a folyósított időszak alatt? Remélem nem hagytam ki semmit! Köszönöm válaszát, K. Regina.

Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé.


Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás