KISMAMATB

Kismama Tb tanácsadás: Táppénz, tgyás, gyed, gyes kérdései Magyarországon, Eu-ban

Amit a betegszabadságról tudni érdemes

 

A  munkavállaló betegsége miatti keresőképtelensége alapján betegszabadságra jogosult. Táppénz a naptári évben kizárólag akkor jár, ha a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadságát teljes mértékben kimerítette. A betegszabadságról az Mt. rendelkezik. A jogszabály a betegszabadságra járó napokat nem a már ledolgozott munkanapokhoz köti, hanem a munkaviszony meglétéhez és a betegség miatti keresőképtelenséghez. Az Mt. 137. §-a alapján a munkaviszonyban álló munkavállalót betegsége miatti keresőképtelensége idejére naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. Az igénybe nem vett betegszabadság a következő évre nem vihető át. A betegszabadság munkanapokra jár. Ha a munkavállalónak olyan a munkaidő-beosztása, hogy heti két pihenőnapnál több pihenőnap illeti meg, a betegszabadság kiadásánál a hét minden napja munkanapnak számít, két pihenőnap kivételével. Ha a betegszabadság időtartama alatt fizetett ünnep van, akkor a fizetett ünnepre betegszabadságot kell elszámolni. A határozott időre kötött munkaszerződés esetén a betegszabadságot a szabadságra vonatkozó szabályok szerint időarányosan kell megállapítani. Betegszabadság a nyugdíjas munkavállalót is megilleti, függetlenül attól, hogy táppénzre nem jogosult.
Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A keresőképtelenség orvosi elbírálása független attól, hogy táppénz, vagy betegszabadság illeti meg a biztosítottat. Betegszabadságra csak az jogosult, akinek a munkavégzésére az Mt. hatálya kiterjed.

Nem jogosult betegszabadságra:

  • munkaviszony megszűnése után keresőképtelenné vált személy
  • egyéni vállalkozó
  • társas vállalkozás biztosított tagja (kivéve, ha munkaviszony keretében végez munkát)
  • bedolgozó
  • segítő családtag
  • ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban álló személy
  • megbízás alapján munkát végző személy
  • vállalkozási jellegű jogviszonyban munkát végző személy
  • választott tisztségviselői jogviszonyban munkát végző személy

Az Mt. 137. §-át alkalmazni kell a köztisztviselői, közalkalmazott jogviszonyban állókra is. A szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésére a tanuló és a gazdálkodó szervezet között megkötött írásbeli tanulószerződés alapján kerül sor. A tanulószerződés alapján a tanulót betegsége idejére – kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerint üzemi baleset vagy foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben – naptári évenként 10 nap betegszabadság illeti meg. A betegszabadság időtartamára a tanuló részére a pénzbeli juttatásának 75 %-a jár.

Betegszabadság kizárólag a munkaviszonyban álló munkavállaló saját betegsége esetén jár. Első naptól táppénz jár:

  • gyermek ápolása miatti keresőképtelenség,
  • üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt fennálló keresőképtelenség,
  • közegészségügyi okból eltiltás miatti keresőképtelenség esetén, valamint
  • annak a biztosítottnak, aki terhessége, illetve szülése miatt munkáját ellátni nem tudja és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult.

A betegszabadság idejére a távolléti díj 70%-a jár, ettől csak a munkavállaló javára lehet eltérni. A betegszabadság időtartamára kifizetett távolléti díj után a biztosított egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett, ezért a táppénz alapját képező napi átlagkereset kiszámításánál az általános szabályok szerint kell figyelembe venni az irányadó időszakban a betegszabadság idejére kifizetett jövedelmet.

Ha a munkaviszony naptári év folyamán kezdődött, a betegszabadság a munkáltatónál a munkaviszonyban töltött idővel arányosan jár. Ha a munkavállaló a volt munkáltatójánál betegszabadságot vett igénybe, az új munkáltatónál az igénybe vehető betegszabadság nem lehet több, mint a naptári év egészére járó betegszabadság igénybe nem vett része. Ha a munkavállaló a tárgy évben már munkaviszonyban állt, de betegszabadságot még nem vett igénybe, az új munkáltatójánál ebben az évben csak időarányosan illeti meg betegszabadság. Ha a munkavállaló keresőképtelensége a tárgyév utolsó napján még fennáll és a 15 munkanap betegszabadságot még nem merítette ki és a keresőképtelenség az új év első napján is folytatódik akkor a munkavállalót január 1 – től ismét betegszabadság illeti meg. Ha az új naptári évben kimerítette a 15 munkanap betegszabadságot, akkor a betegszabadság utolsó napját követően indul a táppénz folyósítás. De ha a munkavállaló betegszabadságát tárgyév december 30 -ig kimeríti és december 31 -én táppénzre jogosult, akkor az új naptári év első napjától táppénzre lesz jogosult.

Példa:

Biztosított keresőképtelensége 2009. december 27-én indult.  Tárgyévben előtte  saját jogon nem volt keresőképtelen. December 31 -én betegszabadságra jogosult. Mivel tárgyévben csak 4 munkanap betegszabadságot merített ki, így 2010. január 1 – től 15 munkanap betegszabadságra jogosult.

Biztosított keresőképtelen 2009. augusztus 7 – től  augusztus 24 -ig. 12 munkanap betegszabadságot merített ki. újra keresőképtelen lesz 2010. december 27 – től.  A fennmaradó 3 munkanap betegszabadságot december 30-ig kimeríti. December 31 – től táppénzre jogosult. Ha a keresőképtelenség folyamatosan fennáll az új naptári évben akkor a keresőképtelenség fennállása alatt táppénzre jogosult a biztosított.

A betegszabadság időarányos számításnál alkalmazni kell a félnapot elérő töredék nap felfelé, egész munkanappá való kerekítésére vonatkozó rendelkezést.

Példa: Biztosított gyes folyósítás után munkába áll 2010. augusztus 12 – től. Betegszabadságra jogosult 2010. augusztus 12 – től december 31 -ig. (142 naptári nap). Az időarányos betegszabadság 142 naptári napra: (142/365)*15=5,83 nap.  Az Mt kerekítési szabályra vonatkozó rendelkezése alapján 6 munkanap betegszabadságra jogosult a biztosított.

A munkavállalót a munkában töltött időn túl a munkaviszony szünetelése alatt  is megilleti a betegszabadság a következő esetekben.

a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;

b) a szülési szabadság tartamára;

c) a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [138. § (5) bekezdés] első évére;

d) a harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadság tartamára;

e) a tartalékos katonai szolgálat idejére, és

f) minden olyan munkában nem töltött időre, amelyre a munkavállaló távolléti díj-, illetve átlagkereset-fizetésben részesül.

Példa: Biztosított szült 2008. december 12-én.  2010. augusztus 1 – től veszélyeztetett terhességére tekintettel az orvos keresőképtelen állományba vette.  A biztosított  a munkaviszony szünetelése alatt betegszabadságra jogosult volt a szülési szabadság és a fizetésnélküli szabadság első évére. A szülési szabadság  2008. december 12 – től  2009. május 28 – ig tartott.  A fizetésnélküli szabadság első éve 2009. május 29 – től 2010. május 28 -ig tartott.  Fentiek alapján a kismama 2010 – ben betegszabadságra jogosult 2010. január 1 – től május 28 -ig, illetve 2010. augusztus 1 – től december 31 – ig. Összesen: 301 naptári napra. (301/365)*15 = 12 munkanap.  A kismama 2010 – ben  12 munkanap betegszabadságra jogosult.


Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé.


Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás