KISMAMATB

Kismama Tb tanácsadás: Táppénz, tgyás, gyed, gyes kérdései Magyarországon, Eu-ban

Adóügyi illetőség

Annak elkerülése érdekében, hogy a külföldi és a magyar állampolgárok két államban is adót fizessenek, Magyarország kettős adóztatást elkerülő egyezményeket kötött. Minden olyan esetben, amelyről az egyezmények rendelkeznek, az egyezmények szabályai szerint kell eljárni, a szerződő államok állampolgárainak az ügyeire vonatkozóan. Az egyezmény által nem rendezett kérdésekben  a viszonosság elvét,  ennek hiányában a belföldi jogszabály előírását kell alkalmazni. Magyarok külföldön történő foglalkoztatása, munkavállalása, illetve külföldiek magyarországi munkavállalása esetén elsődleges fontosságú tényező az illetőség meghatározása.  Az egyes országok adószabályai és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények a magánszemély illetőségétől teszik függővé azt, hogy az egyes jövedelemfajtákat mely állam(ok) adóztathatják. A személyi jövedelemadó törvény alapján a belföldi illetőségű magánszemélyt teljes körű adókötelezettség terheli. Ez azt jelenti, hogy adókötelezettsége az összes bevételére kiterjed. A külföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége korlátozott, csak a jövedelemszerzés helye alapján belföldről származó vagy nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére terjed ki.  Az SZJA törvény 2 § (5) bekezdése alapján a nemzetközi szerződés előírásait kell alkalmazni ha a nemzetközi szerződés az SZJA törvénytől eltérő rendelkezést tartalmaz.

SZJA törvény alapján belföldi illetőségű

  • magyar állampolgár
  • nem magyar állampolgárok közül

* EGT állampolgár 183 napot elérő magyarországi tartózkodás esetén
* EGT állampolgár 183 napnál kevesebb magyarországi tartózkodás esetén vagy a nem EGT állampolgár abban az esetben ha:
– kizárólag Magyarországon van állandó lakóhelye
– létérdekei központja Magyarországon található (ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel
– szokásos tartózkodási helye belföldön található (ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel és létérdekei központja sem állapítható meg)

Magyar állampolgárság esetén a belföldi adóügyi illetőség abban az esetben is fennáll, ha a magyar állampolgár hosszabb időszakon át külföldön él.  Ilyen esetekben előfordulhat az a helyzet, hogy a külföldön dolgozó magyar állampolgár a munkavégzés államában, annak belső szabályai alapján is belföldinek minősül. Lásd adóegyezmények.

Külföldi illetőségű az a magánszemély, aki nem minősül belföldi illetőségűnek.

Az illetőség meghatározása után meg kell vizsgálni, hogy van – e olyan állam, ahol  a magánszemély szintén belföldi illetőségűnek minősül.

Az adóegyezmények alkalmazhatóságának feltétele, hogy legalább az egyik államban illetőséggel bírjon a magánszemély. Amennyiben a Magyarországon/külföldön tevékenységet végző magyar/külföldi állampolgár mindkét állam adószabálya alapján belföldi illetőségűnek minősül a kettős adóztatás elkerüléséről szóló adóegyezményeket kell alkalmazni.  Az adóegyezmények segítségével  az illetőségi összeütközés feloldható.  Ebben az esetben a magánszemély adóügyi illetőségét az érintett tagállamok közötti kettős adóztatatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján is meg kell állapítani. Abban az esetben ha az illetőség meghatározásánál az SZJA törvény alapján belföldinek minősül a magánszemély, de az egyezmény alapján nem, az egyezményben foglaltak szerint kell az illetőséget meghatározni.

Az adóegyezmények az alábbi szempontok alapján határozzák meg az illetőséget:

  • állandó lakóhely
  • létérdekek központja
  • szokásos tartózkodási hely
  • állampolgárság
  • illetékes hatóságok közötti egyeztető eljárás

Fentiek alapján a magánszemély abban az államban tekinthető belföldi illetőségűnek ahol az állandó lakóhelye található. Ha a magánszemélynek mind a két államban van állandó lakóhelye,  akkor abban az államban minősül belföldi illetőségűnek ahol a létérdekei központja van.  A létérdek központja azt az államot jelenti, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb családi, gazdasági kapcsolatok fűzik. Ha nem határozható meg a létérdek központja vagy a magánszemély egyik államban sem rendelkezik lakóhellyel akkor abban az államban tekinthető belföldinek ahol a szokásos tartózkodási helye van.  Ha mindkét államban van a magánszemélynek szokásos tartózkodási helye vagy egyikben sincs, akkor az állampolgárság alapján határozzák meg az illetőséget.  Ha a magánszemély mindkét államnak állampolgárra akkor az illetékes hatóságok egyeztető eljárásban döntenek.

Előfordulhat olyan eset is, amikor a magánszemély adóügyi illetősége év közben megváltozik.

Forrás: apeh.hu,  adókódex


Hozzászólás

Az email címet nem tesszük közzé.


Honlapunk cookie-kat használ. Bővebben

Egy EU-s törvény alapján kötelező tájékoztatni a weboldalunkra látogatókat, hogy a weboldal ún. cookie-kat használ. Ha ezzel nem értesz egyet, akkor a böngésződ megfelelő beállításait használva tiltsd le a cookie-k tárolását.

Bezárás